Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KÖZÉRDEKŰ BEJELENTŐ SÓSKÚTI KÁLVÁRIÁJA

2010.09.07

KÖZÉRDEKŰ BEJELENTŐ SÓSKÚTI KÁLVÁRIÁJA

 

A helyi Sóskúti Híradó állandóan visszatérő témája Vidéki Ferenc közérdekű bejelentésein alapuló „igazságkeresés”. Ebben a közömbös, a helyi aktivitást mellőző világunkban megbecsülendő közkincs, a szülőföldjéért aggódó polgár, főleg ha nyolcvanon felül megélt sóskúti életkorával, történelmi távlatokból visszanyúló tapasztalatokkal felhívja a helyi értékek védelmére, az ebből adódó megoldásra váró feladatokra a helyi vezetőkön keresztül, a közösség figyelmét. Kép

A polgármester összefüggéstelen, gyűlölet ittas írásainak hangvétele miatt, a közszolgálatúság ellátására alkalmatlanná vált önkormányzati lap, amelynek alapelveként a sajtószabadság megteremtése lenne fő célja, egyes megnyilvánulásaival a Bűntető Törvénykönyv 257. §-ra utalva, a közérdekű bejelentő üldözése bűncselekmény elkövetésének gyanújába is keveredik. Önkormányzónk ki minden bejelentést, kritikát ellene irányuló dühös sértődőséggel hárít vissza, a feladatát képező ügyintézés előtti tényfeltárást, kénytelenek voltunk helyette elvégezni, tárgyilagosan vizsgálva Vidéki Ferenc közérdekű bejelentéseit. A bejelentéssel kapcsolatos alábbi tényeket és megállapításokat tesszük közszemlére, a bejelentői címeket használva, és azok sorrendjében.

 

VESZÉLYBEN A BARAI LAKOSSÁG!

A földnyilvántartásban Nagy-mezőként és Sztávkaként feltüntetett területeken összegyűlt csapadékvizet, a 033 helyrajzi számú övárok vezette le évszázadokon keresztül a Funduklia vízmosástól egészen a Bem utca végén kijövő árkon keresztül a Benta (Bara) patakba. Jelenleg a vízelvezető-árok hivatalosan a földnyilvántartási térkép szerint is, a IV Károly király útja kereszteződésig tart, mivel további nyomvonala még a tanácsi időszakban állami területként „eltűnt,” betemetődött. Az árokkal szomszédos Bem utcai ingatlantulajdonosok egyre kijjebb művelik kertjüket. A volt tanács utolsó vb. titkárának kezdeményezésére csatlakozók beadványát megtárgyalva, felelőtlenül a községi önkormányzat 63/2010 számú határozatával támogatását adta, hogy árok helyét saját használatú úttá minősítsék át, az árok vízelvezető funkcióját átrendezve. A Nagy-mező, mint nagyfelületű vízgyűjtő területről lezúduló csapadékvíz elvezetését, a tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyok, valamint a globális felmelegedés miatt várható nagyobb intenzitású esők hatásainak védelmére, a katasztrófavédelmi, víz-kárelhárítási terv készítésével, a bevételi források függvényében a jövőben nem megszűntetni, hanem szakszerűen kiépíteni, bővíteni szükséges, egészen a befogadó Benta patakig. A kiépítésig a Petőfi utcai meglevő árokrendszerét, különösen a König vendéglő előtti szakaszát, amelyet kitisztítása után, ismét betemetve, vízelvezetés helyett inkább parkolónak használnak, az összefüggő vízelvezetés biztosításával állandóan karbantartani szükséges. A Wesselényi utca egyes helyein, jelenleg átlagosan használt hat méter szélessége helyett, tizenkét méter szélességű közterületként nyilvántartott területtel rendelkezik a földnyilvántartási térkép szerint. A közterületi útként nyilvántartott terület egy részét magántulajdonosok birtokolják, így a vízelvezetés kiépítésére csak a közterületek birtokbavétele, rendezése után van lehetőség.

 

DÖBBENETES MERÉNYLET A KÁLVÁRIA HEGY ELLEN!

A Római földvár, a Kálvária-hegy és környéke a Magyar Állam, tehát mindannyiunk tulajdona, védett természeti terület, a helyieknek is megbecsült közkincse.

A terepmotorosok, rally autósok, quadosok által okozott természetkárosítások megelőzésére 2006 év végén tárcaközi bizottság alakult, önkormányzati bejelentésre, a veszélyeztetett helyeken 2006 márciusban elkezdődtek az ellenőrzések. A természetvédelmi hatóság és az erdészet őrein kívül, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat, a helyi rendőrség munkatársai vesznek részt a természetkárosítások felszámolására.

A lefülelt motorosok szabálysértési bírságra számíthatnak, emellett járművük végleges elkobzására is sor kerülhet. Súlyosabb esetben a területek jelentős átalakításával járó illegális tereppálya-építés már önmagában is bűncselekmény, és szabadságvesztés is lehet a büntetés.

A budaörsi Kopár-hegy és árok környékén a fenti beavatkozásokkal sikerült időszakosan rendet teremteni. A helyi önkormányzatnak a rendőrség és a tárcaközi bizottság segítségét kell megkérnie, a rendszámok alapján bűntető eljárást kezdeményeznie.

 

  

 

I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ KERÍTÉSE

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az építészeti örökség védelme fejezete 56.§ (2) szerint az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit, a helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni. A kerítés tervezésekor, engedélyezési eljárásában, nem lett figyelembe véve az akkor érvényben levő Sóskút Község Önkormányzatának 6/2005. (VIII.9.) számú rendelete, mivel a község Helyi Építési Szabályzat 45. § művi értékek védelme fejezet (3) pontja szerint: „Helyi területi védelem alatt áll a község történeti beépítésű magja, melyet településtörténeti értékei miatt összképében szükséges megvédeni.”

Az engedélyt kiadó hatóság nem kellő körültekintéssel, a helyi építési szabályzatot figyelmen kívül hagyva, adta meg az építési engedélyt.

Az újjáépítést nem falunk közismertségét adó természetes anyagú mészkövéből, az emlékmű különleges válogatású köveihez igazodva, hanem betonból, valamint a félkör alakzat helyett szögletes formára építették, mely az igénytelenségen kívül rendeletsértést is feltételez. Az elődök és hagyományok, valamint a művészi érték tiszteletének mellőzése is megtörtént. Andreetti Károly bányatulajdonos, az emlékmű valamint a kerítések, (beleértve a templomét is) tervezőjének, építőjének a Sebek család tagjainak, kik híres kőfaragó tudásukkal kivitelezték a kerítést, a tervező mellett Erdei Dezső szobrászét is, kik az emlékművet, az íves kerítést, mint kiegészítő alkotóelemet, a föld egészére kiható világégést az idő múlását óraként, körben ábrázolták, a fiatalon bevonult katona négy év szenvedés után több évtizedet öregedve tér haza.

Az emlékmű együttes középén elhelyezkedő oszlop, a millenniumra, 1896-ban államalapításunk 1000.-ik évfordulójára került felavatásra. Ezt az emlékművet nem kerítés, hanem kör alakú, kő mellvédfal védte, amelynek alapjaira építették meg a köríves kerítést 1931-ben, az I. világháborúban elesett hősök emlékművének művészeti kiegészítésére, és egyben védelmére.

Ezekről korabeli fényképek is készültek. (mellékelve)Kép

 

MŰEMLÉKEK

Aki több mint nyolcvan évet leélt szülőföldjén minden kő, fa épület emlék. Az országos műemlékvédelmi nyilvántartás az idő múlásával egyre kevesebb országos védelem alá helyezett műemléket tart nyilván, főleg pusztulásuk miatt. Igyekszik is minél kevesebbet főleg a kisfalvakban még található értékekből nyilvántartani, mert az értékvédelem kötelezettségekkel is jár. A Magyar Tudományos Akadémia Topográfiai Munkaközössége 1958-ban Pest-megye műemlékei közé sorolta, a 0112/1 hrsz Káptalani major emeletes istálló-magtár, cselédlakások(19 század eleje) mellett, a Római katolikus templomot (1751), a Kálvária-hegyen álló kápolnát (1778), a Nepomuki Szent János szobrot (1817), az Öreghegyi haranglábat (1752), a Fő utcai volt káptalani tiszttartói lak, majd tsz-központot (19 század közepe) is. A Helyi Építési Szabályzat a védendő helyi értékek közül számtalan épületet, szobrot, emlékművet, keresztet, barlangot helyezett még helyi védelem alá. A helyi védelem alatt álló értékek, a helyi polgárok számára ugyan olyan fontossággal bír, mintha az országos védelem alatt állna.

 

A pártállam, a diktátorok, a bolsevizmus alapeleme az egyedüli igazság megállapítása, az egy személyes és megdönthetetlen állítások és döntések szerinti végrehajtás, amit mások nem észrevételezhetnek, eltérő véleményt sem nyilváníthatnak.

A bejelentő leveleinek vizsgálatát, tartalmi elemzését annak a tudatában végeztük el, hogy bizonyítsuk Vidéki Ferenc igazát, szemben König Ferenc polgármester valótlan kijelentéseit, mely aláírásával megjelent cikkekben, az igazság küzdelmében az általa leírtakon kívül, az ő leírása szerint „Minden más állítás hazugság és rágalmazás!” (sic)

Vidéki Ferenc közéleti kezdeményezését azért karoltuk fel, hogy bátorítást adjuk mindenki számára ahhoz, hogy a magát igazságosztónak kinevezett önkormányzó ordibáló, félelmet gerjesztése ellenére, bátran mondják el véleményüket, a közérdeket szolgálva hisz ő sem tévedhetetlen, csak alkalmatlan a közügyek higgadt, hozzáértő, szakszerű intézésére.

                                                                                                                                            JSKE

A fenti cikk elkészítéséért köszönet Vidéki Ferencnek, szülőfaluja értékeinek megőrzéséért vállalt áldozatos több évtizedes munkájáért, aki idős kora ellenére, szembe mert szállni az egyedüli üdvösséget hirdetővel.