Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KÖZLEMÉNY König Ferenc Megint választás, kezdődik írására

2010.04.07

KÖZLEMÉNY


Sóskúti polgárok figyelemfelkeltésére és kérésüknek megfelelően közöljük, miszerint König Ferenc polgármester aláírásával megjelentetett „Megint választás, kezdődik.” „A tervezett sóskúti 71 hektáros ipari parkkal kapcsolatos részletes tájékoztató” című írásban Kummer Jánosról, néhai keresztapjáról a Kummer családról, az írásban megnevezett egyes személyekről olyan valótlan megállapítások, tények kellő ismerete nélküli tényközlések és következtetésekre utaló megjegyzések jelentek meg, amelyeknek célja a megnevezett személyek országos sajtócikkekben megjelentekkel összefüggésbe hozása, hivatali titkot sértve a Kummer családot, mint az események következményeként mutatja be, összemosva, mint családi érdekek végrehajtóit.

Az írás szerzője bevezetőjében hivatkozik újságírói múltjára, oktatóira, megemlítve az agit-prop pártállami újságírás „mester” iskoláját is, amelyre jellemző, az objektivitás hiánya, az igazságból és tényállásokból csak azt látja, ami megfelel az érdekeinek és elvárásainak, az olvasót megtévesztve az események értelmezésének összemosásával, a hibák felelősségét másokra hárítva. A jobb oldalinak titulált újságírók esetében mindenkor elővéve a holokauszt kártyát. Tévesen minősíti Bencsik Gábort holocaust tagadónak, és titulusát is tévesen jelöli.
Bencsik Gábort baloldali újságíró társai avval vádolták, hogy olyan vállalkozásban résztulajdonos, amelynek antikváriumában holokauszttagadásra hajlamos művek és sajtótermékeket is forgalmaznak, amelyről a résztulajdonos elmondása szerint nem tudott. Ennek ellenére nyilvánosan elnézést kért, és a MÜOSZ - ban betöltött minden titulusáról lemondott. Bencsik Gábor sohasem volt a MÜÖSZ elnöke, hanem Róbert László elnöksége alatt annak főtitkára. Holokauszttagadásért sohasem helyezték vád alá, jogerősen nem ítélték el, amely törvény hiányában nem is lehetett, mivel a Köztársasági elnök úr a napokban írta alá az erre vonatkozó törvényt.

Az országos sajtóban megjelentetett híranyagot az érintettek hazugságnak minősítették, azonban a közöltekből adódóan, sajtó helyreigazítást nem kértek, bírósági keresetet sem nyújtottak be, így annak megváltoztatásáig az elfogadottnak tekinthető.
Ellentétesen az írásban megjelentekkel az 1952. évi III. – POLGÁRI PERRENTARTÁSRÓL szóló törvény 344 § (2) alapján: „A bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve, ha a keresetlevél benyújtása elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.”

A 71 hektáros terület átsorolásának kezdeményezésében alábbi pontatlanságok találhatóak:

Sóskút Község Önkormányzata nem 2001. év végén, hanem 2001. év júniusában a törvényi kötelezettségnek megfelelően, jogszabályok változásaira is hivatkozással, határidőre való megalkotásra is tekintettel, elindítja és a helyben szokásos módon meghirdeti a terv készítésének megkezdését. Felkérésre kerültek az illetékes szakhatóságok, helyi politikai és társadalmi szervezetek, hogy a terv kidolgozásához szükséges előzetes állásfoglalásukat, javaslataikat, a tervezési területre vonatkozó terveiket szíveskedjenek megküldeni, és nyilatkozzanak arról, hogy a településrendezési tervjóváhagyó eljárásában részt kívánnak –e venni. (SÓSKÚT Hír-Forrás XI. évfolyam 2 szám. 2001. június. 16. oldal)

Az események sorrendiségének felsorolásában a leglényegesebb folyamatok és időpontok el lettek hallgatva.

A tárgyi Sóskút külterület 067 helyrajzi számú területre, a tulajdonosok egyéb meghirdetett szervezetek részéről semmilyen javaslat, kérés az átsorolással kapcsolatos üzleti befektetői igények nem érkeztek be, így néhai Kummer Ferenc részéről sem. A felvetését és gyanúját is visszautasítjuk annak, hogy a terület átsorolásának tervbe vétele bármiféle egyéni vagy családi érdekeket, haszonszerzést képviselt volna! A tervbe vételt a tervezők javasolták avval a megállapítással, hogy az 1994-ben elfogadott Rendezési Tervben rögzített, és megvalósításának megkezdése és annak telítettsége után, szakhatósági véleményezésre 30 éves programként tartalék területek is kerüljenek be, amit a 2002 év februári keltezésű vizsgálati terv programba be is építettek, és megküldtek a szakhatóságok és az érintettek részére véleményezésre és jóváhagyásra. A tárgyi területre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásában, akkor szakhatósági jogkört gyakorló Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága átmeneti rendelkezésekre hivatkozással, a települések közigazgatási határától számított 200 m-es védőtávolság megtartása és betartása miatt, megtiltotta a terület átsorolását tartalék gazdasági-kereskedelmi területté, mivel a terület széle közvetlenül Sóskút-Tárnok közigazgatási határán helyezkedik el. Ezt az álláspontját nem volt hajlandó megváltoztatni, több egyeztető tárgyalás ellenére sem. A 2002. év februárjában készített terveket, a szakhatósági hozzájárulások alapján a Közép-magyarországi Területi Tervtanács is kérte módosíttatni, és a tervek javítása után járult hozzá annak helyi elfogadtatásának előterjesztésére. 2002. év júniusi keltezéssel új tervek készültek, amelyben a 067 helyrajzi számú terület M 1 mezőgazdasági területként lett a 2002 év augusztusi közmeghallgatásra és képviselő-testületi elfogadtatásra előterjesztve. A tulajdonosok a vizsgálati időszak terveinek megismerése iránt nem érdeklődtek, a végleges tervben területi besorolásukkal kapcsolatos változtatásra nem került sor. Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervének előterjesztésében: Zöldövezeti mezőgazdasági terület.

Az események is tanúsítják, hogy az Orbán kormány időszakában a hatóságok engedélyének megfelelően, jogkövető magatartást tanúsítva készültek a szabályozási tervek, a hatóságok elrendeléseit szigorúan betartva a 200 m-es védőtávolság tilalmát, azt mindenki által elfogadva, az egyéni érdekeket is mellőzve, és annak eléréséhez nem igénybe véve akár uram-bátyám vagy elvtársi kapcsolatokat, közbenjárásokat. A törvények betartása és betartatása volt a fő szempont a településfejlesztés tekintetében is. Tényként az is közlendő, hogy ellentétesen az írásban, a terv javítás, felterjesztés időszakában, 2002 év áprilisától nem Selmeczi Gabriella hanem Keller László a térség országgyűlési képviselője. Keller László a 2002.08.06.-i közmeghallgatásra és képviselő-testületi ülésre meghívót kapott, azon nem vett részt, írásban semmilyen nyilatkozatot nem küldött, akkoriban még érdektelen volt számára ez a terület. Jogállamban országgyűlési képviselőnek nem feladata és nincs hatásköre a szakhatósági engedélyek, hozzájárulások megváltoztatására, ezért ilyen irányú megkeresést a választási ciklus befejezéséig nem kapott.

Pártállami újságírás azon fogását, hogy csak a kompromittálható célszemélyek neve forogjon az írásban, hogy az olvasóban az a következtetés maradjon meg, hogy ha mi sárosak vagyunk a másik oldal még jobban. Míg a terület tulajdonosai és több megnevezett személy, név nélküli, addig a Kummer név és az „említett nagybácsi”, „öreg úr”-ként is említett néhai Kummer Ferenc összekapcsolása néven szerepel, amelynek célja különbféle összeesküvés elméletek gerjesztése.

Az írás azon kijelentését „igen jelentős nagyságú területet településünknek adományozza”olyan hivatali titkot add elő, egy idős ember valós vagy vélt elhatározását, lelkesedését, amelynek nyilvánosságra hozatalára nem volt felhatalmazása néhai Kummer Ferenctől.
A következtetések és félreértések elkerülése miatt közöljük, hogy Kummer János nem örököse néhai Kummer Ferencnek.

Sóskút önkormányzata cir. 14,2 hektár területtel való vagyongyarapodását a 71 hektár terület 20%-ékának leadási kényszerítésével szerezte meg. Ahogy leírva van: „vagyongyarapodásért harcoltunk.” A 20%-ék terület leadás volt a feltétele, fizetsége az átsorolásnak.

Azoknak a 20%-ra is igényt tartottak, akiktől a pártállam idején kényszerrel elvették földjüket, veréssel, kínzásokkal kényszerítették be a termelőszövetkezetbe. Megalázó módon dolgoztatták a párt kinevezett helytartói, munkaegységet, fizetést sem kapva hosszú ideig. Arra a földterületre tartottak igényt, amelyet hosszú évszázadok alatt őseik nélkülözve embertelen munka árán kis fél holdacskával tudtak csak gyarapítani, azoktól az ősöktől, akiket földjük elvesztése megnyomorított, korai halálba sodort. Most földjük ismételt tulajdonlásakor, fondorlattal ismét megkurtították vagyonukat. Ennek a néhány embernek, örökösnek kell ismét vagyonának terhére építeni, fejleszteni ezt a községet, hogy majd őket elfeledve a vagyonszerzés harcosai érdemeket szerezzenek. A szenvedéseket, megalázottságot milliárdokkal sem lehet kárpótolni. Sóskút község minden jó érzésű polgárát fel kell, hogy háborítsa ez az eljárás. A képviselő-testületben nem volt egyetlen egy személy sem, aki felszólalt volna érdekükben.

Álláspontunk szerint jogilag sem helytálló az eljárás, mivel „Településrendezési szerződés”- ben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. Tehát a tulajdonosokat csak a céljuk eléréséig, a gazdasági és belterületbe sorolás költségeinek átvállalására lehet kötelezni, így a szabályozási-szerkezeti tervek arányos költségeit, belterületbe csatolás munkarészeit, földvédelmi járadék összegét kell csak fizetniük, ha az önkormányzat igényt tart rá, mivel a szerződés megkötése nem kötelező, csak köthető. Az ország összes településén kizárólag csak a cél megvalósításáig kötnek szerződést, jutalék szerzését sehol sem kérik, földterület 20%-ára nem tartanak igényt. A jó erkölcsbe ütköző „TOCSIKOLÁS”- ként elhíresült 20%-os sikerdíj, vagy jutalék bevezetése csak a jelenlegi sóskúti önkormányzatnál ismert. A szerződésben hivatkozott szennyvízelvezetés, oktatási, egészségügyi, kulturális és szociális intézmények korszerűsítése, történelmi faluközpont felújítása stb. ebből a 20%-os jutalékból nem finanszírozható, tisztességtelen haszon és vagyonszerzéssel.
A Ptk. 74/G alapján közfeladatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati faladat. Ötv. 77. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt, amelybe a 8. § (1) alapján a településrendezés is beletartozik.

A közfeladat ellátása nem irányulhat jutalék ellenében való ellenszolgáltatásra, nyereség képzésével, vagyongyarapodásával.

A jövő képviselő-testületeinek ezt mérlegelniük kell, mivel ha jogtalanul megszerzett földterület, valamint az ennek elköltéséből megvalósult létesítmények megvalósulása esetén problémák jöhetnek elő.

Az írás szerzője nem tilthatja meg, a véleménynyilvánítást ebben az ügyben sem, mivel az 1949. évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 61. § (1) alapján:
„A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
Ezért biztatunk mindenkit, hogy véleményét észrevételeit bátran mondja el, sérelmeit tárja fel, az igazságérzetét védje meg, hogy minél többen mondhassuk: ÉN BÜSZKE, SZABAD SÓSKÚTI POLGÁR VAGYOK!

König Ferenc saját kérését kérjük saját magával is betartatni, hogy a valós tények elhallgatása esetén, a vélemény szabadság tiltásával Sóskút község és a Kummer nevet a jövőben hagyja ki.

Fenti közleményünket kérjük tárgyi írással azonos helyen, vagy helyeken, változtatás nélkül, mint érintettségi véleményként, közérdekű adatok megismerése végett, az önkormányzati közlési eszközökön keresztül megjelentetni szíveskedjenek.


Sóskút, 2010.03.12.


Kummer János és családja

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Vince

(Pecsenka , 2010.04.29 08:03)

Kedves Mikus!

Ezt az újságírási vonalat a Kőnig dobta be, magyarázatot azért pár dologra ad... Az Ön által leírtakkal maximálisan egyetértek, pontosan ezért szeretnénk őszre egy minden ízében alkalmas csapattal előállni. Ha van kedve beszélgetni erről, szívesen várom jelentkezését.

Üdvözlettel,

Pecsenka Vince

Sóskút

(mikus, 2010.04.28 16:29)

legalább azt is megtudtuk, hogy F. König újságíróskodott (tanonckodott) valamikor. Mivel elég jól fogatja a szót (írásban is), azt lehetett hinni, hogy valaki megírja helyette a cikkeit... Bár gyűlölködéshez és hazudozáshoz sok fogalmazási készség nem kell.
Az is tipikus, hogy mindig másokkal akarja védeni magát, helyi, eredeti sóskútiakat nevez meg és emleget - és mint most régen elhunytakat.
Mikor lesz már Königfalvából végre újra Sóskút?